Angyal Géza
(* 1888. dec. 24. Körmöcbánya, † 1956. nov. 23. Körmöcbánya) Festő, grafikus. A budapesti Képzőművészeti Főiskolán tanult 1906–1911 között, majd 1914–1919 között Besztercebányán tanított. Ezután élete végéig Körmöcbányán élt. Alapító tagja a besztercebányai Szlovenszkói Képzőművészek Egyesületének, tagja a Kunstvereinnek, a Csehszlovákiai Magyar Tudományos, Irodalmi...megnyit →
(* 1888. dec. 24. Körmöcbánya, † 1956. nov. 23. Körmöcbánya) Festő, grafikus. A budapesti Képzőművészeti Főiskolán tanult 1906–1911 között, majd 1914–1919 között Besztercebányán tanított. Ezután élete végéig Körmöcbányán élt. Alapító tagja a besztercebányai Szlovenszkói Képzőművészek Egyesületének, tagja a Kunstvereinnek, a Csehszlovákiai Magyar Tudományos, Irodalmi...megnyit →
Részletek
Angyal Géza (Önarckép)
(* 1888. dec. 24. Körmöcbánya, † 1956. nov. 23. Körmöcbánya) Festő, grafikus. A budapesti Képzőművészeti Főiskolán tanult 1906–1911 között, majd 1914–1919 között Besztercebányán tanított. Ezután élete végéig Körmöcbányán élt. Alapító tagja a besztercebányai Szlovenszkói Képzőművészek Egyesületének, tagja a Kunstvereinnek, a Csehszlovákiai Magyar Tudományos, Irodalmi és Művészeti Társaságnak, a kassai Kazinczy Társaságnak, a párizsi Société Nationale des Beaux Arts társaságnak. Több nyugat-európai országban járt tanulmányúton. – Ir. Ferdinandy Alina: Angyal (mon., 1950); Kubičková K.: Gejza Angyal 1888–1956 (katalógus, tan., 1973).
Bódi László
(* 1944. okt. 22. Ragyolc) Szobrász, éremművész. Az Iparművészeti Középiskolát Pozsonyban végezte (1964). 1972–1978 között a pozsonyi Képzőművészeti Főiskola hallgatója volt. 1966-tól a körmöcbányai állami pénzverde tervezője, 1990-től a helyi Iparművészeti Középiskola tanára. Az éremtervezés mellett portrékat és domborműveket, vert- és öntött plaketteket alkot....megnyit →
(* 1944. okt. 22. Ragyolc) Szobrász, éremművész. Az Iparművészeti Középiskolát Pozsonyban végezte (1964). 1972–1978 között a pozsonyi Képzőművészeti Főiskola hallgatója volt. 1966-tól a körmöcbányai állami pénzverde tervezője, 1990-től a helyi Iparművészeti Középiskola tanára. Az éremtervezés mellett portrékat és domborműveket, vert- és öntött plaketteket alkot....megnyit →
Részletek
(* 1944. okt. 22. Ragyolc) Szobrász, éremművész. Az Iparművészeti Középiskolát Pozsonyban végezte (1964). 1972–1978 között a pozsonyi Képzőművészeti Főiskola hallgatója volt. 1966-tól a körmöcbányai állami pénzverde tervezője, 1990-től a helyi Iparművészeti Középiskola tanára. Az éremtervezés mellett portrékat és domborműveket, vert- és öntött plaketteket alkot. Több pénz- és emlékéremterve kapott díjat, elismerést. – Ir. František Mihály: Osobnosti Novohradu, Ki kicsoda Nógrádban (2000); Peter Solej: Prehľad medailérskej tvorby kremnickej mincovne 1993–2002 (2003).
Hermélyi Viktor
(* 1891. szept. 10. Körmöcbánya, † 1973. jan. 8. Körmöcbánya) Festő, grafikus. 1906–1909-ben a budapesti Iparművészeti Iskola szobrászati szakán tanult, 1915-ben pedig elvégezte a budapesti Képzőművészeti Főiskola festészeti szakát is. Ezt követően Körmöcbányán telepedett le. 1930-ban állami ösztöndíjjal Velencébe utazott. Szociális témájú, ill. zsánerképein,...megnyit →
(* 1891. szept. 10. Körmöcbánya, † 1973. jan. 8. Körmöcbánya) Festő, grafikus. 1906–1909-ben a budapesti Iparművészeti Iskola szobrászati szakán tanult, 1915-ben pedig elvégezte a budapesti Képzőművészeti Főiskola festészeti szakát is. Ezt követően Körmöcbányán telepedett le. 1930-ban állami ösztöndíjjal Velencébe utazott. Szociális témájú, ill. zsánerképein,...megnyit →
Részletek
Hermélyi Viktor (SZM)
(* 1891. szept. 10. Körmöcbánya, † 1973. jan. 8. Körmöcbánya) Festő, grafikus. 1906–1909-ben a budapesti Iparművészeti Iskola szobrászati szakán tanult, 1915-ben pedig elvégezte a budapesti Képzőművészeti Főiskola festészeti szakát is. Ezt követően Körmöcbányán telepedett le. 1930-ban állami ösztöndíjjal Velencébe utazott. Szociális témájú, ill. zsánerképein, körmöcbányai táj- és utcarészletein a Zemplényi-iskola hatása érezhető. 1948 után a Szlovák Képzőművészek Szövetségének területi kiállításainak rendszeres résztvevője volt. – Ir. Brogyányi Kálmán: Festőművészet Szlovenszkón (1931).
Körmöcbánya (Kremnica; Kremnitz)
Város a Garamszentkereszti járásban, a Körmöci-hegységben, a Beszterce- és a Körmöci-patak összefolyásánál, Besztercebányától Ny–DNy-ra. L: [1921] – 4560, ebből 3031 (66,5%) szlovák, 836 (18,3%) német, 398 (8,7%) magyar, 190 (4,2%) zsidó; [2011] – 5601, ebből 4903 (87,5%) szlovák, 45 (0,8%) német, 6 (0,1%) magyar,...megnyit →
Város a Garamszentkereszti járásban, a Körmöci-hegységben, a Beszterce- és a Körmöci-patak összefolyásánál, Besztercebányától Ny–DNy-ra. L: [1921] – 4560, ebből 3031 (66,5%) szlovák, 836 (18,3%) német, 398 (8,7%) magyar, 190 (4,2%) zsidó; [2011] – 5601, ebből 4903 (87,5%) szlovák, 45 (0,8%) német, 6 (0,1%) magyar,...megnyit →
Részletek
Körmöcbánya − Fő tér (GJ)
Város a Garamszentkereszti járásban, a Körmöci-hegységben, a Beszterce- és a Körmöci-patak összefolyásánál, Besztercebányától Ny–DNy-ra. L: [1921] – 4560, ebből 3031 (66,5%) szlovák, 836 (18,3%) német, 398 (8,7%) magyar, 190 (4,2%) zsidó; [2011] – 5601, ebből 4903 (87,5%) szlovák, 45 (0,8%) német, 6 (0,1%) magyar, 1 (0,02%) zsidó nemzetiségű. A: [2011] – 4920 (87,8%) szlovák, 31 (0,6%) német, 12 (0,2%) magyar, 1 (0,02%) jiddis. V: [2011] – 3020 r. k., 256 ev., 20 gör. kat., 3 ref., 2 izr. – Német bányászok által valószínűleg a 12. sz.-ban alapított bányaváros. A hegyeiben bányászott nagy mennyiségű arany és ezüst a magyarországi arany- és ezüstbányászat, valamint pénzverés európai hírű központjává tette. Bányái a 15–16. sz.-ra nagyrészt kimerültek, ~ azonban mindvégig a történelmi Mo. pénzverő központja maradt, s jelenleg is itt található a szlovák állami pénzverde. 1328-ban szabad királyi városi, 1876-ban rendezett tanácsú városi rangot kapott, 1922-ben elveszített városi címét 1960-ban kapta vissza. 1923–60 között járási székhely volt. Német lakóit a második vh. után kitelepítették Németországba. – Belvárosa, gótikus és reneszánsz polgárházaival védett műemlékegyüttes. Legjelentősebb műemléke a belváros egy részét magában foglaló vár, a 13. sz. közepén emelt román kori körtemplommal. A gótikus Szt. Erzsébet-ispotálytemplom a 14. sz. végén, a ferencesek barokk temploma és rendháza 1653–60 között, klasszicista ev. temploma 1826-ban épült, a ~i pénzverés történetét bemutató Érme- és Éremmúzeuma 1890-ben létesült. Határának egy részét 1953-ban természetvédelmi területté nyilvánították. – 1924-ben közigazgatásilag ~hoz csatolták Körmöcligetet (Veterník); az 1980–90-es években hozzá tartozott Jánoshegy (Kremnické Bane), Ófelfalu (Horná Ves), Kékellő (Krahule) és Jánosrét (Lúčky).
Körmöcbánya − Fő tér (GJ)